Telefon: 06 1 413-1441, +36 20 7794-101
Oroszországi UTAZÁSI INFORMÁCIÓK EGY HELYEN


Oroszország infó

ÁLLAMFORMA: köztársaság
FŐVÁROS: Moszkva
TERÜLET: 17.075.200 km²
NÉPESSÉG: 142.008.838 fő
HIVATALOS NYELV: orosz
PÉNZNEM: orosz rubel
GÉPKOCSIJELZÉS: RUS
IDŐZÓNA: (UTC+2-től +12) 

Oroszország zászlaja

Oroszország címere

TARTALOMJEGYZÉK
» Látnivalók
> Moszkva
- Vörös tér
- Kreml
- Uszpenszkij-székesegyház
- Granovitaja-palota, Tyerem-palota
- Kreml új rendszer szimbóluma:
> Szentpétervár
- Ermitázs
Az Ermitázs Múzeum állandó kiállításai
A gyűjtemény
Kultúra és Művészet
Olasz festészet
Spanyol festészet
Flamand festészet
Holland festészet
Francia festészet
Az 1812-es Napóleoni Háborús Arcképcsarnok
Emlékezetes időszaki kiállítások
Nagy Fabergé az Ermitázsban
Néhány figyelemre méltó tárgy:
Magyar vonatkozású kiállítások
Az Ermitázs Színház
- Érdekességek
> Novgorod
> Transzibériai Vasút Vlagyivosztokig
> A Volga folyó
> Szocsi
» Történelem:
» Éghajlat:
» Domborzat:
> Partjai, szigetei
> Szárazföldi területei
- A Kelet-Európai-síkság vagy Orosz-síkság:
- Kola-félsziget
- Középső és déli rész
- Kelet
- Urál-hegység:
- A Kaukázus
- Szibériai tajga
» Vízraja:
- A Volga, és torkolata a Kaszpi-tengernélTavai:
- Folyói
» Orosz konyha:
» Hasznos:
» Hasznos
> Külképviseletek
Magyarország Xországi nagykövetsége
Xország magyarországi nagykövetsége
> Beutazás
- Vízum
- Vámszabályok
> Közlekedés
- Autóval
Taxi
- Busszal
- Vonattal
- Repülővel
- Hajóval
> Bank - Posta - Telefon
- Bank
- Posta
- Telefon
Hasznos telefonszámok
> Vásárlás
- Nyitvatartás
- Mi mennyi?
- Vásárlási tanácsok
- Üzletek
> Biztonság
> Egészség
Jellnző betegségek:
Javasolt oltás:
Javasolt oltás bizonyos területeken vagy fokozottabban veszélyeztetett utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik:
Javasolt emlékeztető oltás:
- Fontos!
- Hazatérés után
> Kisszótár
Általános kifejezések
Számok
Vásárlás, élelmiszer
Szállás

Látnivalók

Moszkva

Ha Moszkvában nem lennének az arany hagymakupolás székesegyházak, a Vörös tér, és a Kreml, akkor nem sok látványosság akadna, csak a szürke lakónegyedek között barangolhatnánk.

Vörös tér

A Vörös tér nem csak az oroszoké! Szinte mindenkinek vannak emlékei róla - akár járt Moszkvában, akár nem. A jellegzetes kőborításon a szovjet állami ünnepeken felvonuló katonák, a lassú tempóban elvontatott hadászati rakéták, vidáman éneklő úttörők, a fekete nyitott autóból seregszemlét tartó katonai vezetők, a tribünről integető főtitkárok, a Lenin-mauzóleum előtt kígyózó sorok, szőrmekucsmába burkolt emberek, vagy a sok kis hagymakupola, de valamilyen kép biztosan bevillan, ha szóba kerül a világhatalmi központ. De mindenekelőtt a Kreml. Kint élő ismerőseim szerint Moszkvát úgy lehet legszemléletesebben leírni, ha elképzelünk több kört a Kreml, a Vörös tér körül. A leghíresebb és legjelentősebb látványosságok mind az első körön belül találhatók. Ez a város szíve és ékessége.

Vörös tér. Így nevezték már a régi cári időkben is, mivel a krasznaja szépet is jelentett. Szép is a tér az azt lezáró Vaszilij Blazsennij (Boldog Vazul) székesegyházzal. A csodásan díszített hagymakupolás katedrális Moszkva egyik jelképe, amit annak ellenére, hogy a falakon kívül áll, a Kreml részeként szoktak emlegetni. A jellegzetes, nyolc színes hagymakupolát hordozó templom az ortodox templomépítészet egyik legcsodálatosabb remeke. A tatárok felett aratott győzelem emlékére épült templom kompozícióját tekintve egyedülálló remekmű: az 57 méter magas sátortetős központi templomot nyolc kisebb, egymástól teljesen különböző, hagymakupolás templomocska veszi körül. A templomot Posztnyik Jakovlev tervezte, a legenda szerint IV. "Rettegett" Iván megvakíttatta a mestert, hogy sehol ne építhessen még egy ilyen gyönyörű templomot.

Kreml

Kreml Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti. A szó eredetileg a fellegvárat, citadellát jelölte. A szomszédos Vörös térrel együtt 1990-ben az első oroszországi kulturális helyszínek között vették fel az UNESCO Világörökség-listájára.

Az évkönyvek 1331-ben említik először a Kremlt, amely már az ide átköltözött orosz egyházfő, a metropolita székhelye is volt. Iván Kalita fejedelemsége idején (1325-1340) épültek az első kőtemplomok, de ezek mára nem maradtak fenn.

A 15. század végére Moszkva lett az egységesülő orosz állam központja. A Kreml nagyszabású átalakításához III. Iván nagyfejedelem neves itáliai építőmestereket hívott. A ma is látható szabálytalan háromszöget alkotó falakat és a 18 bástyát is ekkor emelték. Az olasz építőmesterek irányításával jelentősen megerősítették a védműveket: magasabb és erősebb falakat, védőbástyákat alakítottak ki és téglaburkolattal látták el azokat. Mire 1516-ban a munkák befejeződtek, a folyókkal és vizesárokkal körülvett Kreml bevehetetlen erődítménynek számított.

Uszpenszkij-székesegyház

Ekkor épült a háromhajós, ötkupolás Uszpenszkij-székesegyház, az Angyali üdvözlet-székesegyháza moszkvai nagyfejedelmek és cárok egykori házitemploma. A tér délkeleti oldalán emelkedik a Mihály arkangyal-székesegyház, A nagyfejedelmek és cárok temetkezési temploma volt és sokáig a város legmagasabb, 81 m-es építménye volt az 1505-1508 között emelt Nagy Iván-harangtorony.

Granovitaja-palota, Tyerem-palota

Az 1613-tól uralkodó Romanov-dinasztia cárjai a különböző korok stílusának megfelelően, fényűző palotákkal gazdagították a Kremlt (Granovitaja-palota, Tyerem-palota), melynek hadászati jelentősége fokozatosan csökkent. A XVIII. század elején I. Péter cár ugyan elköltöztette a birodalom fővárosát Szentpétervárra, azonban a cári tradíciók egy része továbbra is Moszkvához kötődött, hiszen itt koronázták meg ezután is az uralkodókat, és a Kreml maradt a hivatalos cári rezidencia is egészen 1917-ig. Napóleon serege a Kremlt is elfoglalta 1812-ben és bő egy hónapig megszállva tartotta. Kivonulásuk során óriási károkat okoztak: a paloták és a tornyok egy részét felrobbantották. A helyreállítás Osip Bove építész irányításával évekig tartott. Ekkor készült el a Fegyver-palota neoreneszánsz stílusú épülete is. Múzeumában a régi fegyverek mellett arany- és ezüst edényeket, ékszereket őriznek. Itt kapott helyet később a világhírű Gyémántgyűjtemény is.

Kreml új rendszer szimbóluma:

A szovjet időszak alatt újra Moszkva lett a főváros, és a Kreml fokozatosan az új rendszer szimbólumává vált. A főbb tornyok csúcsain az arany kétfejű sasokat rubin vörös csillagokra cserélték. Megkezdődött a Kreml átépítése és egyben lebontása... Az egyik legrégebbi templom, a Megváltó-székesegyház épületét 1933-ban rombolták le. Régi kolostorokat, palotákat semmisítettek meg, hogy helyükön felépülhessen 1961-ben a Kongresszusi palota, mai nevén Állami Kreml-palota. A Kreml területét 1955-ben nyitották meg a látogatók előtt, amely 1961 óta múzeumként is működik. Napjainkban több kormányzati szervnek ad otthont, itt van a moszkvai pátriárka lakosztálya, az Orosz Föderáció elnökének rezidenciája is.

A Kremlt gyakran egész Oroszország központi tereként is emlegetik, szimbolikusan, mivel Moszkva fő útjai innen sugároznak ki az ország minden irányába, hogy a városhatárokon kívül országutakká szélesedve kössék össze a fővárost a végtelen orosz vidékkel.

Szentpétervár

Szentpétervár Oroszország legeurópaibb városa, "észak Velencéje". Gyönyörű építészeti emlékeit a sztálini kor sem tudta eltüntetni. Legjelentősebb látnivalói az Ermitázs Múzeum, a Péter és Pál Erőd, a Néva sugárút, a Téli és Nyári Palota.

Ermitázs

Az Ermitázs Oroszország legnagyobb és leghíresebb múzeuma, Szentpéterváron a Néva partján található. Nevét a Nagy Katalin cárnő által építtetett ún. Remete-lakról kapta, ami franciául Hermitage. Itt tartotta első gyűjteményét az uralkodó. Az Ermitázs története megegyezik a Téli Palota történetével.

A városban található mintegy 250 múzeum közül az Ermitázs maga mintegy 2-3 millió látogatót fogad évente Oroszországból és a világ minden tájáról. A világ talán legjelentősebb múzeuma a londoni Tate-tel és a párizsi Louvre-ral együtt. A múzeum 1917 óta ad otthont a legnagyobb európai festők műveinek.

Az Ermitázs Múzeum állandó kiállításai

Az Ermitázs éjjelTörténelem előtti korok
Antik kor
Nyugat-európai művészet
Fegyvertár
Kelet művészete
Orosz kultúra
Numizmatika
Kincsek galériája
I.Péter palotája

A gyűjtemény

Az Ermitázs SzínházAz Ermitázs múzeum a Téli Palota épületét kapta meg, 1918-ban csupán egy részét, majd 1922-ben az egészet. A Téli Palota, azaz az Ermitázs épületében régebben csak a cárok festmény-, szobor-, és gobelingyűjteményét állították ki. Nem volt látogatható. Az Ermitázs Múzeum több mint 4 millió darabos gyűjteménnyel rendelkezik, ebből nagyon kevés látható az 535 termes Téli Palotában, a többség raktárakban pihen. A múzeumban megtalálhatók az olasz reneszánsz, a holland barokk és francia mesterek alkotásai. Megnézhetjük a tróntermet, a cári hintót, ókori szobrokat, a felvilágosodás korából az európai festészet gyöngyszemeit. Közel 8000 nyugat-európai festmény díszíti a múzeum falait. A múzeumban jelenleg 365 helyiségben és falain közel 2,5 millió képzőművészeti alkotás található. Az Ermitázs ma együttműködik az IBM-el abban, hogy létrehozzák az Ermitázs internetről elérhető digitális katalógusát.


Archeológiai gyűjtemény

A történelem előtti korok gyűjteménye óriási, ennek csak nagyon kis töredéke van kiállítva. Megismerhetjük Szibéria történetét egy vadász tárgyain keresztül, ugyanígy mesél nekünk a régi korokról a Kínából származó fegyvergyűjtemény és az őskori használati tárgyak, de találunk itt mongol és más emlékeket is. A történelmi korokból származó éremgyűjtemény is egyedülálló, 120 000 antik, Kelet-Ázsiából 220 000, Oroszországból pedig mintegy 300 000 érme van a múzeum birtokában. Nem szabad kihagyni az ókori vázák és szobrok gyűjteményét sem. Csodálatos a Kincstárban megtekinthető, az időszámításunk előtti 3.évezredtől az antik koron át vezető arany- és ékszergyűjtemény.

Kultúra és Művészet

A nyugat-európai művészek mellett a világ minden tájáról rengeteg művészeti alkotás megtekinthető. Ehhez hozzátartozik a 12. századból származó orosz ikonosztáz gyűjtemény, amely Kijevből, Novgorodból és Moszkvából származik. Számos ékszert és Fabergé-tojást, illetve nagy értékű történelmi ruhát lehet megcsodálni. Rengeteg szobor és porcelán található a XVIII.-XX. századi orosz művészek alkotásaiból az Ermitázsban. Külön teremben csodálhatjuk meg Nagy Péter 300 fős testőrségének fegyvereit, használati tárgyait, ruháit és bepillantást nyerhetünk a mindennapi életükbe.

Olasz festészet

Az olasz művészek klasszikus alkotásai az egész európai festészet legszebb gyöngyszemei, természetesen az Ermitázs is nagy hangsúlyt fektet a bemutatásukra. Így a 12 eredeti Leonardo da Vinci (pl: Madonna egy virággal (1478) és a híres Madonna gyermekével (1490-1491) kép kiemelt helyett kapott. Itt van még a Madonna Conestabila (1502-1503) és a Szent család (1506) Raffaellótól. A Múzeumban kiállították Tiziano kései képeit, Michelangelo alkotásait, továbbá Paolo Veronese, Caravaggio, Annibale Carracci, Luca Giordano, Salvator Rosa, Giuseppe Maria Crespi, Tiepolo, Stefano Torelli és Francesco Guardi műveit is.

Spanyol festészet

A legjelentősebb spanyol festők képeit is meg lehet tekinteni. El Greco (Péter és Pál apostolok), Jusepe de Ribera (Krisztus a kereszten) - a spanyol realista iskola képviselőinek képei, Francisco de Goya (Antonia Zarate portréja ( 1811) és Velazquez festményei mind megtalálhatóak a kiállításon. Természetesen itt van még Murillo, Zurbaran és Juan Pantoja de la Cruz néhány munkája.

Flamand festészet

A tizenhetedik és tizennyolcadik századi flamand festmények gyűjteménye: a flamand iskola vezető mestereinek műveivel több mint 140 művész több mint 500 vásznából áll. A kiállítás öt szobát foglal el az Ermitázs első emeletén. A tizenhetedik századi legkiemelkedőbb művészek: Peter Paul Rubens és a legközelibb üzlettársai, Anthony van Dyck és Frans Snyders. A munkáik eléggé számosak, csak a Rubensnek 22 festménye található itt.

Holland festészet

A 15. és 16. századi holland festmények gyűjteménye, közel 100 tétel, közöttük több nagyszerű mestermű van kiállítva. Jelentősebbek: Robert Campin az 1430-as években készült legjobb munkái, Rogier van der Weyden ("St. Luke Drawing a Virgin"); és Lucas van Leyden utolsó és legfontosabb művei közül az egyik a "The Healing Jericho Blind Man"je (1531). Itt van még egy csoportportré Dirk Jacobstól , ami rendkívül ritkán látható Hollandián kívül.

Francia festészet

Az Ermitázs francia gyűjteménye a 18-20. századból gazdag és változó. Ez lehetővé teszi a látogatónak, hogy megfigyelje a különböző stílusok fejlődését és ennek az időnek a képzőművészeti iskoláit.

A múzeum 2. emeletén külön szobákban csodálhatjuk meg Pierre-Auguste Renoir, Paul Cézanne, Claude Monet, Édouard Manet, Auguste Rodin, Vincent van Gogh, Paul Gauguin, Henri Matisse (37 kép) és Pablo Picasso (31 kép) alkotásait. A francia reneszánsz kiválóságainak gyűjteménye lenyűgöző. A képek többsége a II. világháború során került az orosz állam tulajdonába. Továbbá láthatóak még: Nicolas Poussin, Claude Gellée, Antoine Watteau, François Boucher, Jean-Honoré Fragonard, Hubert Robert, Jean Baptiste Greuze és Jean Siméon Chardin művei.

Az 1812-es Napóleoni Háborús Arcképcsarnok

A Napóleon feletti diadalmas győzelem után Sándor cár arra gondolt, hogy létrehoz egy galériát a Téli Palotában, hogy bemutassa az 1812 évi Honvédő Háború dicsőséges katonai vezetőinek portréit. Az angol művészt, George Dawe-t meghívta Pétervárra, hogy készítse el a portrékat. Így jött létre az orosz katonai dicsőség egyedülálló emlékműve, az "The War Gallery of 1812".

A festményeken a tábornokok és a háború során jelentős tetteket végrehajtó hősök és az uralkodó család tagjai láthatóak.

Emlékezetes időszaki kiállítások
Nagy Fabergé az Ermitázsban

A kiállítást 1999. október 7. és 2000. október 22-e között tartották. Az Ermitázs a Faberge Arts Foundationnel együttműködve szervezte több másik múzeummal összefogva (The Peterhof State Museum, The Tsarskoe Selo State Museum, The Pavlovsk State Museum, The Yelagin Palace Museum.) Több tárgyat adott kölcsön ifj. Mr. John A. Traina a gyűjteményéből- San Franciscóból. Ez a kiállítás több mint 100 darab művészeti alkotást mutatott be, amelyek képviselték a hírneves mesterek munkáját. A nagyközönség végre láthatta a Fabergé tojások készítőinek legszebb munkáit, mint például M. Perkhin, G. Vigstrem, illetve Rappoport és F. Rukert alkotásai. A kiállított tárgyak közül 14 tárgy a Fabergé kortársaktól, főleg Szentpétervári művészektől, (mint például K. Bolin, I. Britsin, P. Ovcsinnikov, A. Tillander, Carl Fabergé) származott.

Néhány figyelemre méltó tárgy:

Egy róka ezüstalakjai a Fabergé cégtől
Bolin féle vázák, a merőkanalak, Ovcsinnikov műhelyéből (Szentpétervári és Moszkvai privát gyűjteményekből)
Tíz cigarettatartó, ezek a cigarettatartók nagyszerűen csöndes és láthatatlan sarokvasakkal és simán nyíló kapcsokkal készültek.

Japán színei Serizawa Keisuke (1895-1984) művészetében [szerkesztés]
Shizuokából, a Fuji lábánál levő városból való textilkészítő mester kiállítása (2006. november 10-től 2007. január 8-ig). Serizawa textiltervező és kelmefestő. A Mingei mozgás bajnoka és úttörő sablonszövetfestésben, aki csatlakozott a Mingei Movementhez, miután 1925-ben elolvasta a Yanagi által írt szöveget. 1956-ban "Japán élő nemzeti kincsé"vé nyilvánították.

Magyar vonatkozású kiállítások

Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrait 1955-56-ban állították ki az Ermitázsban.
"Bécs és Budapest Szentpétervárott 1870-1920" című tárlat. (2005. november 1.) - Többek között a magyar származású orosz udvari festő, Zichy Mihály akvarelljeit is bemutatták.

Az Ermitázs Színház

Az Ermitázs Színház az Oroszországban levő legöregebb színházak közül az egyik. Az építész, Giacomo Quarenghi által, 1782-1785-ben építtette Nagy Katalin cárnő. Egyszerű neoklasszicista stílusban épült, szorosan kapcsolódva a Téli Palotához. Igen szokatlan a hangversenyterme, úgy tervezték, hogy hasonlítson egy amfiteátrumra, a falakat és oszlopokat színes műmárvánnyal díszítették. Apollo szobrai és a kilenc Múzsa találhatóak a falmélyedésekben, illetve híres zenészek portréi, fölöttük pedig elismert költők képei díszítik a termet.

Az első évszak a Színházban egy vígoperával 1785. november 16-án kezdődött. Előadásokat tartott itt minden szentpétervári színházi csoport, illetve néhány olasz, francia és német balettszíntársulat.

A forradalom után 1917-ben a szovjet igazgató, Vsevolod Meyerhold, sikertelen kísérletet tett arra, hogy felélessze a Színházat, ami ebben az időszakban fokozatosan átváltozott az Ermitázs előadó- és konferenciatermévé. Az 1980-as évek elején hoztak döntést a színház felújításáról, illetve az egész épület helyreállításáról. Az újjáépítés során modern berendezéseket szereltek be, beleértve egy fordítórendszert is (akár öt nyelv egyidejű tolmácsolására képes egyszerre). Új, számítógépvezérelt hang- és fénytechnikai rendszereket is kapott az intézmény. Az újjáépítés befejezése óta a Színházat nem csak előadások, szemináriumok és konferenciák tartására használták, hanem végre újra igazi színházként is, ahogy eredetileg működött.

Érdekességek

22 kilométert kell annak gyalogolnia az épületben, aki a teljes kiállított gyűjtemény minden egyes darabját meg szeretné tekinteni.
Az Ermitázsban található a Nagy Honvédő Háború hőseinek arcképcsarnoka.
A II. világháború idején a Szovjetunió nemcsak a teljes iparát telepítette át a hátországba, hanem kulturális értékei jelentős részét is. Így az Ermitázs teljes gyűjteményét becsomagolták (több millió tételről van szó) és az Ural mögötti Szverdlovszk-ba (Jekatyerinburg) szállították. Ráadásul nem először költöztették el a múzeumot, mivel az I. világháború idején a közeli Puskinovóba vittek mindent.
A világháború még javában folyt, mikor 1944. november 7-én újra megnyította kapuit az Ermitázs.

Novgorod

Novgorod az ország egyik legrégebbi városa, történelmi emlékei azonban, hála Rettegett Ivánnak és a náciknak, nem maradtak tökéletes épségben fenn. A Várban megcsodálhatjuk a Szent Szófia Székesegyházat, a Millenniumi Emlékművet, és a Történeti Múzeumot. A várfalon kívül van a csodás palotákkal körbefont középkori piactér, valamint a Megváltónk temploma, melyben gyönyörű bizánci freskók láthatók.

Transzibériai Vasút Vlagyivosztokig

A Transzszibériai Vasúton hat nap és 10.000 kilométer megtétele után az utazó tényleg azt mondhatja, hogy ismeri az országot. Moszkvától Vlagyivosztokig Szibérián keresztül elhalad a Bajkál-tó, Irkutszk és Ulán Ude, a helyi buddhista központ mellett.

A Volga folyó

A Volga Európa leghosszabb folyója, mely szép lassan hömpölyög a Kaszpi-tenger felé. A folyó partján számos érdekes város fekszik, közülük is kiemelkedik Oroszország legrégebbi tatár városa, Kazán, Lenin szülővárosa Uljanovszk, valamint a régi Sztálingrád, a mostani Volgográd, amely a második világháború egyik legvéresebb csatájának helyszíne volt.

Szocsi

Szocsi a Fekete-tenger leghíresebb üdülőhelye, szubtrópusi klímája az orosz elit paradicsomává teszi.

Történelem:

A mai Oroszország magját a 8. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították. 862-ben Ruszik, a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Oroszország) lett. Mihály cár 1613-ban megalapította az 1917-ig uralkodó Romanov-dinasztiát, amelynek legjelentősebb alakja I. (Nagy) Péter cár volt. 1689-től erős, nyugati mintára szervezett államot hozott létre. Az őt követő cárok idején a fejlődés megtorpant, elnyomó hatalmuk általános elégedetlenséghez vezetett, 1917-ben megdöntötték a monarchiát, és a bolsevikok vették át a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerülése után 1918-ban a szovjetek (tanácsok) összoroszországi kongresszusa tanácsköztársasággá kiáltotta ki Oroszországot. Az ezt követő polgárháború idején alakult meg az Ukrán, a Belorusz és a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság. 1922-ben Oroszország és e három másik szovjetköztársaság megalakította a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a Szovjetuniót. A késöbbi tagköztársaságok az 1930-as években a 19. századtól Oroszországhoz tartozó Közép-ázsiai területekből szerveződtek meg, majd az 1940-es években a Szovjetunió nyugati terjeszkedését követően. A rendkívül soknemzetiségú országot az 1950-es évektől 1991-ig 15 tagköztársaság, 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 10 autonóm (1977-ig nemzetiségi) körzet alkotta, amelyeket összesen 120 területre és határterületre, továbbá több mint 3000 járásra osztottak. A különböző szintű autonómiák formálisak voltak, valójában mindent Moszkvából irányítottak. A Szovjetunió majdnem 70 éves fennálása alatt jelentős hatalommá vált. 1985-től a Gorbacsov által megfogalmazott és meghirdetett nyitás (glasznoszty) és átalakítás(peresztrojka) politikájának hatására megkezdődött a Szovjetunió belső felbomlása, megerősödtek a nacionalista függetlenségi törekvések, főként a Baltikumban és a Kaukázus vidékén. A folyamat 1991 augusztusáig tartott, amikor egy sikertelen puccskísérletet követően a tagköztársaságok egymás után kiáltották ki a függetlenségüket és elszakadtak a központi hatalomtól. A Szovjetunió hivatalosan 1991. december 25-én szűnt meg, a jogfolytonosságot Oroszország vette át a nemzetközi szervezetekben. A függetlenségi törekvések Oroszországon belül is tovább erősödtek, ezek közül a legfontosabb a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsenfölddel vívott két véres háború. Az első (több mint 100 000 áldozatot követelő) 1994-1996 között folyt, a másik 1999-től napjainkig is tart.

Éghajlat:

Az Orosz Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Az egyik legfontosabb a hatalmas területek, és az egyes szárazföldi területek tengertől való távolsága (az ország területének nagy része 400 km-re fekszik egy tengertől, van olyan terület is, amely 2400 km távolságra van egy tengertől), ez a kontinentális éghajlat lett uralkodó. Oroszországban északon a hideg éghajlat jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai óceán felől, és a síkságok a nyugati részen és északon megnyitják az országot az arktikus (sarkvidéki) és atlanti befolyásoknak. Emiatt az országban két jól megkülönböztethető évszakot figyelhetünk meg: a telet és a nyarat; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július. Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus övezet csak egy szűk fekete-tengeri sávban található Oroszországban.

Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magaslégnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a januárközepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magaslégnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek. Nyáron fordított helyzet van; a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsonylégnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti szélirány van.

Domborzat:

Partjai, szigetei

Oroszországnak hatalmas, 37 000 kilométeres partvonala van a Jeges-tengerrel és a Csendes-óceánnal.
Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van: Barents-tenger, Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek Jeges-tengerhez tartoznak.
A Bering-tenger, az Ohotszki-tenger és a Japán-tenger pedig a Csendes-óceánhoz tartozik.
Legnagyobb orosz szigetek: Novaja Zemlja (Új-Föld), Ferenc József-föld, Új-Szibériai-szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren.

Szárazföldi területei

Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:

A Kelet-Európai-síkság vagy Orosz-síkság:

Oroszország európai részén fekszik, dél felől a Kaukázus, keletről az Urál választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincslelőhelyekben is gazdag.

Kola-félsziget

Északnyugati részén a Kola-félszigettel és Karéliával határos. A Kola-félsziget geológiailag a Balti-pajzshoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega és a Ladoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel.
Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: Szmolenszk-Moszkvai-hátság, Balti-hátság.

Középső és déli rész

Középső és déli részének nagyobb tájegységei: Voliny-Podóliai-hátság, Dnyeper menti síkság, Közép-orosz-hátság, Volga menti hátság, Oka-Don-síkság.

Kelet

Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a Kaszpi-mélyföld. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az Elton-tó vagy a Baszkuncsak-tó.

Urál-hegység:

Az Urál-hegység választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik. Négy kisebb tájegységre osztható: a Poláris-Urál, az Észak-Urál, a Közép-Urál vagy Érces-Urál és Dél-Urál.

A Kaukázus

Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.

Szibériai tajga

A Nyugat-Szibériai-alföld: az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a Kazah-hátságig és az Altajig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az Ob vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval. Fűtőanyagok és ércek lelőhelye.
A Közép-szibériai- fennsík a Jenyiszej és a Léna között terül el. A Lénától kelet felé a Kelet-Szibériai-hegység vonulata emelkedik, mely több hegyvonulatból áll a hegyek magassága 2300-3200 m között váltakozik. Tagjai: az Altaj-hegység, melynek legmagasabb pontja a Beluha (4 506 m), a Kolima-hegység, a Cserszki-hegység. A Kamcsatkai-félsziget hegysége, mely a Pacifikus-hegységrendszer tagja, és aktív vulkánjairól híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Akárcsak a legmagasabb a Kljucsevszkaja-szopka 4750 méterrel, az Avacsinszkaja-szopka (2738 m), vagy a legaktívabb Karimszkij-vulkán.
Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csalakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, ezek: a Szajáni-hegység, a Jablonovoj-hegység és a Sztanovoj-hegység.

Vízraja:

A Volga, és torkolata a Kaszpi-tengernélTavai:

Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9 890 km²).

A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói

Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint viziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány és a Terek.

Orosz konyha:

Az orosz nép táplálkozását a cárok uralkodása alatt az egyoldalúság, egyszerűség jellemezte, míg a főuri konyhákon a bizánci birodalom pazarló étkezési módszereit alkalmazzák. A XVII. és a XVIII. században, különösen Katalin cárnő és Péter cár uralkodása alatt a francia konyha vált uralkodóvá.
Az ország hatalmas területén minden éghajlat megtalálható. Különösen kedvező az éghajlata a Fekete-tenger védett vidékeinek, amelyeket a Krím és a Kaukázus óv meg a hideg légáramlatoktól. Az országot övező hatalmas tengerekben, a hatalmas tó- és folyamhálózatban mindenféle hal-, rák- és hüllőféle megtalálható. A marha, a borjú- és a birkahúsokon kívül a sertés és a kecske húsát is felhasználják konyháikon. A szárnyasok bőségéből következik, hogy különösen sokféle szárnyasétel található étrendjeikben. A vadak számos fajtáját ismerik és készítik.

Az éghajlati és domorzati viszonyok az étkezésben specializálódást eredményeztek. A Kaukázusban főként kecskét és juhféléket tenyésztenek, és ezekből készülnek a legnébszerűbb ételek. Szibériában a nagy hideg miatt a zsíros ételeket kedvelik, így például a sertést szalonnájával sütik meg, és pecsenyéjükön a szalonnaréteg rendszerint vastagabb, mint a hús.

A mezőgazdasági termékeik gazdagsága meglátszik az ország konyháján. Ukrajna és Grúzia mezőgazdasága kitünő árukkal látja el a nagyvárosok konyháit. A városok mellett létesített óriási kertészetek az év minden szakában a friss zöldség-, saláta- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök legbiztosabb forrásai.
A hagyományos konyhatechnikai eljárásaikon kívül igen nagy kultusza van a rostélyon és nyárson sütés módszereinek. A kaukázusi saslik, amely ősrégi eredetű ételük, bírkahúsból készült nyárson sütve, faszénparázs felett forgatva. Ma már az egész világot meghódította.

Ételeik elkészítéséhez a modern technikai eszközöket alkalmazzák, de egy-egy köztársaság specialitását a hagyományos készítési mód jellemzi, pl. a grúzok scsi levesét agyagedényben főzik, és az ételt a főzőedényben szolgálják fel.
Köztársaságonként változik a felhasznált zsíradékféle. Sok olajjal és vajjal főznek, de felhasználják az ürü és a marha kisütött faggyúját is.

Jellemző étkezésükre a bőséges reggeli, amelyet húsfélékből, halakból, tojásfélékből, zöldsalátákból készítenek, ezt követi a tea, a tej vagy valamilyen tejtermék. Az ebédek és a vacsorák bevezetője a "zakuszi", amely tulajdonképpen vegyes ízelítő. A vegyes ízelítők Oroszországból származnak, ahol már a múlt században együtt tálaltak különféle hideg ételeket. Divatját inenn vették át elsősorban a franciák és a svédek. Nehéz lenne pontos előírást adni arról, hogy mit is találnak a zakuszikban, mert minden időben a rendelkezésre álló tengeri és folyami halak, főzelék- és húsfélék stb. változataiból állítják össze, így például füstölt lazacból, szárnyassalátákból, rákmajonézből, ráksalátából, töltött uborkából, füstölt libamellből, sajtfélékből, salátafélékből készítik.

A leveseik tartalmasak, bőven főznek bele húst és zöldségféléket és azokkal együtt tálalják. Készítenek erőleveseket, krémleveseket, de ezeket a húsételek után vagy közben fogyasztják. A meleg előételeik között a főtt vagy sült húsos tésztafélék, a hal -és tojásételek, a belsőségek és a főzelékfélék gazdag változatai találhatók.
Húsételként az egyben sült vagy párolt húsételeken kívül a frissen készített szárnyas-, vad- és vágóállatok felszeletelt húsrészeinek sokféle változatát készítik. Ezeket sült burgonyával, káposztafélékkel és sok salátával tálalják. Nagyon sok nyers hagymát fogyasztanak, és zöldhagyma szárát is felhasználják saláták készítéséhez. Az uborkát héjával együtt felszeletelve, nyers paradicsommal, hagymával, ecettel, olajjal ízesítve készítik. A káposztát nyersen, salátának vagy savanyítva, hagymával és olajjal elkeverve kedvelik. Vajas és omlós süteményeket sütnek, egyéb cukrászkészítményeiket kevés vajkrémmel és sok tejszínhabbal készítik.

Fagylaltjaik és parfékészítmények igen jók, és az év minden szakában kaphatók. A gyümölcsöket héjával együtt fogyasztják. Az almát még kompótnak sem hámozzák meg.
Tejet és tejterméket, különösen sajtot használnak mind az ételekben, mind kiegészítő ételként.

Hasznos:

Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése.

2007 júliusában Szverdlovszk megyében tüdőgyulladás gyanújával több, mint száz embert szállítottak kórházba, közülük hárman meghaltak. A szakemberek a betegség terjedését a vízfogyasztással hozzák összefüggésbe, szerintük a kórokozó a vízvezetékrendszerbe került be. A járvány okainak felderítésére a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot rendelt el. (2007.08.07.)

2007. június 1-jén hatályba lépett az Európai Unió és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás. (bővebben lásd a Beutazási feltételek menüpont alatt). Vízumbeszerzés előtt kérjük, feltétlenül érdeklődjenek a vízumkiadásra jogosult külképviseleten. (2007.06.01.)

Tájékoztatjuk a magyar állampolgárokat, hogy a kialakult orosz-grúz feszültség következtében a határt lezárták.

Továbbra sem működik megfelelően a külföldiek január 15-én bevezetett új regisztrációs rendszere. Felhívjuk az ideutazók figyelmét arra, hogy a megérkezést követő harmadik naptól a bejelentőlap lepecsételt átvételi szelvényét, valamint az útlevelet és a migrációs lapot magukkal kell hordaniuk, sőt célszerű azokról másolatot is készíteni!

2007. január 15-én két új jogszabály lépett hatályba a külföldiek migrációs nyilvántartásáról, illetve a külföldiek jogállásáról szóló törvény módosításáról. Ez utóbbinak megfelelően jelentősen egyszerűsödött a FÁK országokból érkezők munkavállalása, a vízummal beutazók esetében azonban gyakorlatilag nem történt változás (lásd bővebben a Beutazási feltételek menüpont alatt).

Az Oroszországi Föderáció (OF) Migrációs Szolgálatának tájékoztatása szerint 2006. november 1-től Belarusz és Oroszország egységes formátumú migrációs kártyát vezetett be, amely az orosz- belorusz államszövetség területére harmadik országból beutazó állampolgárok és hontalan személyek regisztrációját szolgálja. A migrációs kártyát határátlépéskor kell kitölteni, ez alól csak a két ország állampolgárai és bizonyos személyi körök (pl. állami delegációk) mentesülhetnek (lásd bővebben a Beutazási feltételek menüpont alatt).

2006. február 26-tól a magánszemélyek által Oroszországba személyes használatra vámmentesen bevihető árucikkek súlyhatára 50-ről 35 kg-ra csökken (a 65.000 rubel - kb. 2000 euro értékhatár nem változott), amely felett a piros folyosót kell az utazóknak választaniuk. A személyes használatra behozott árucikkek után ezentúl vámátalányt kell fizetnie annak a magánszemélynek, aki havonta (korábban hetente) egy alkalomnál többször lépi át az orosz határt.

2006. január 1-től új közlekedési szabályok léptek hatályba Oroszországban. A lényegesebb változások a következők:

 

  • 24 új közlekedési jelzőtábla és a már meglévőknek 18 féle variációja került bevezetésre.
  • Az "előzni tilos" közlekedési táblával ellátott területen a max. 30 km/h sebességgel, ún. lépésben haladó járműveket tilos megelőzni.
  • Külterületen kötelező a tompított fény használata.
  • A megkülönbözető hang- és fényjelzést használó szolgálati autókat tilos megelőzni.
  • Az útpadkánál lévő záróvonalon áthaladhatnak az útpadkán megálló és arról kihajtó gépjárművek, ha ott engedélyezett a megállás vagy a parkolás.


A szabályok teljes terjedelmükben, orosz nyelven a http://www.gai.ru/articles/?art=18 oldalon olvashatóak.

 

 

 

Hasznos

Külképviseletek

Magyarország Xországi nagykövetsége

 

Xország magyarországi nagykövetsége

 

Beutazás

Vízum

 

Vámszabályok

 

Közlekedés

Autóval

 

Taxi

 

Busszal

 

Vonattal

 

Repülővel

 

Hajóval

 

Bank - Posta - Telefon

Bank

 

Posta

 

Telefon

Ország hívószám: +00

 

Hasznos telefonszámok

 

Vásárlás

 

Nyitvatartás

 

Mi mennyi?

 

Vásárlási tanácsok

 

Üzletek

 

Biztonság

 

Egészség

 

Jellnző betegségek:

-

Javasolt oltás:

-

Javasolt oltás bizonyos területeken vagy fokozottabban veszélyeztetett utazóknak:

-

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik:

-

Javasolt emlékeztető oltás:

-

Fontos!

 

Hazatérés után

 

Kisszótár

Általános kifejezések





Számok
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Vásárlás, élelmiszer




Szállás

 





 

 

 

Szórakozás

 





 

 

 

 

 

 

 

Zászló